B1b - Nádas úszólápok, lápos, tőzeges nádasok és télisásosok = B1b – Oligotrophic reed and Typha beds of fens, floating fens

MTA Ökológiai Botanika Kutatóintézete, (Egyéb): B1b - Nádas úszólápok, lápos, tőzeges nádasok és télisásosok = B1b – Oligotrophic reed and Typha beds of fens, floating fens. (2008)

Előzetes bemutató

Kép
b1b.jpg
Letöltés (1MB) | Előzetes bemutató

Egyéb (Metaadat)
b1b.xml
Letöltés (5kB)

Tartalmi kivonat

B1b - Nádas úszólápok, lápos, tőzeges nádasok és télisásosok: Rhizómás, nagytermetű vízparti lágyszárúak által alkotott és uralt úszó (lebegő) és terresztris lápok. Semleges vagy disztróf vizek felszínén kialakult, lágyszárú fajok uralta növényegyüttesek, ezek mederre gyökerezett utódai vagy eleve sekély vízben álló, eredetileg legyökerező, láposodott, tőzeges talajú nádasok, télisásosok. Az úszó formák közül ide a mezo-, illetve eutróf vízen kialakult Phragmites australis, Typha angustifolia, Typha latifolia, Carex spp., Cladium mariscus, valamint Thelypteris palustris dominálta lápok tartoznak. A nem tőzeges nádasoknál sokkal ritkább, jelenlegi hazai kiterjedése alig 5900 ha. Legjelentősebb állományai a Dunai-Alföldön vannak (2520 ha), elsősorban a Turjánvidéken és az Őrjegben, részben a Dráva-síkon és a Velencei-tónál. A Tiszai-Alföldön ritkább (480 ha), a nagy lápok (Kis-Sárrét és Nagy-Sárrét) lecsapolása után e tájban elterjedése az erdős klímájú helyekre korlátozódik (Nyírség, Beregi-sík, de kisebb foltokban a Sajó torkolatvidékén is). Elterjedtebb még a Dunántúli-dombságban (1470 ha, főleg a Balaton déli övezetében) és a Kisalföldön (970 ha, a Hanságban és a Fertő lápi jellegű részein). Szórványos a Nyugat-Dunántúlon (230 ha) és a Dunántúli-középhegységben (200 ha), ritka az Északi-középhegységben (22 ha). Az élőhely a nem tőzeges nádassal könnyen téveszthető, hiszen a tőzegképződés nem feltétlenül feltűnő, míg az avas nád a tőzegesedés benyomását keltheti, így az élőhely kiterjedési adatai közelítőlegesek. B1b – Oligotrophic reed and Typha beds of fens, floating fens: Swimming (floating) and terrestrial fens of high-growing waterside herbs with rhizome. The habitat includes 1) herbaceous plant dominated communities, developed on the surface of neutral or dystrophic waters 2) their descendants rooted to the bed 3) communities that originally stand in shallow water and form rooted fens of reed and Cladium on peat soils. Among the floating forms, those fens belong to this group that develop on mesotrophic and eutrophic waters, and are dominated by Phragmites australis, Typha angustifolia, Typha latifolia, Carex spp., Cladium mariscus and Thelypteris palustris. This is a much more infrequent habitat then the reed beds without peat, their total actual area is only 5900 ha. The most important stands are on Dunai-Alföld (2520 ha), especially on Turjánvidék and Őrjeg, partly on Dráva-sík and at Velencei-tó. The habitat is more infrequent on Tiszai-Alföld (480 ha); after the drainage of the great fens (Kis-Sárrét and Nagy-Sárrét) it is restricted to the regions with forest climate (Nyírség, Szatmár-Beregi-sík, and close to Sajó river). It is also frequent on the Dunántúli-dombság (1470 ha, mainly in the southern parts of Lake Balaton) and on Kisalföld (970 ha). It is sporadic on Nyugat-Dunántúl (230 ha) and in the Dunántúli-középhegység (200 ha), rare in the Északi-középhegység (22 ha). It is easy to confuse the habitat with the reed beds without peat formation, since the process of peat formation is not marked, while the old, decaying reed can give the impression of peat. Consequently, we have only approximate data on the area of the habitat.

Tétel típus:

Térkép

További információk:

Magyarországi élőhelyek elterjedési térképe sorozat tagja. | Magyar Digitális Képkönyvtár projekt (2009)

Szabad kulcsszavak:

növényzet, elterjedés, ökológia

Szakterület(ek):

G Geography. Anthropology. Recreation / földrajz, antropológia, kikapcsolódás > G Geography (General) / Földrajz általában
Q Science / természettudomány > QH Natural history / természetrajz > QH301 Biology / biológia

Intézmények:

MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet

Feltöltő:

Zsolt Székely