Kun, Zsanett (Digitalizáló): Új almanach az 1582. évre, a Gergely-naptár bevezetésének évére. | New Almanac of 1582, the year of the Gregorian Calendar Reform. (2024)
|
Kép
kepeslap_csillagaszattortenet_0006-01.tif Letöltés (152MB) | Előzetes bemutató |
|
|
Kép
kepeslap_csillagaszattortenet_0006-02.tif Letöltés (151MB) | Előzetes bemutató |
Tartalmi kivonat
A Gergely-naptár (más néven gregorián naptár) a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb. Az előzőleg használt julián naptárt Julius Caesar i. e. 45-ben vezettette be. Abban az év 365 napból állt, és minden negyedik évben egy szökőnapot iktattak be. Az így átlagosan 365,25 napból álló év azonban hosszabb, mint a 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodpercből (365,242199 napból) álló szoláris év. Az eltérés ezer év alatt nagyjából nyolc nap, ami a középkorban egyre nagyobb nehézségeket okozott a mezőgazdasági munkák ütemezése során és a húsvét időpontjának kiszámításában, ezért a naptárreformot a 13–15. században egyre többen sürgették. A 14. századtól kezdve több tervezet is született. Végül a XIII. Gergely pápa által 1576-ban felállított nemzetközi bizottság eljárása lett eredményes. Az új naptárrendszert 1577-ben Aloysius Lilius itáliai orvos és csillagász dolgozta ki, a bizottság felülvizsgálta, jóváhagyta, majd a tervezetet a pápa megküldte valamennyi európai uralkodónak és egyháznak véleményezés céljából. A beérkezett javaslatok alapján Christophorus Clavius német származású jezsuita matematikus, csillagász öntötte végleges formába. Végrehajtását a pápa 1582. február 24-én az Inter gravissimas bullával rendelte el. XIII. Gergely pápa rendelete szerint az új naptár 1582. október 4-én csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15. lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak. Ugyanakkor a hét rendszerét ez nem befolyásolta, mivel 15-e péntekre esett és nem hétfőre, mint amilyen napra kellett volna. Az új naptár bevezetését azonban a legtöbb országban nem azonnal és nem minden probléma nélkül fogadták el, elterjedése több évszázados folyamat volt. | The Gregorian calendar is the most widely used of the calendar systems in use today. The Julian calendar, previously used, was introduced by Julius Caesar in 45 BC. It consisted of 365 days in a year, with a leap day every four years. However, the average year of 365.25 days is longer than the solar year of 365 days 5 hours 48 minutes 46 seconds (365.242199 days). This difference of roughly eight days in a thousand years caused increasing difficulties in the Middle Ages in scheduling agricultural work and calculating the date of Easter, and led to increasing calls for calendar reform in the 13-15th centuries. From the 14th century onwards, several drafts were made. Finally, the proceedings of the International Commission set up by Pope Gregory XIII in 1576 were successful. In 1577, the new calendar system was drafted by the Italian physician and astronomer Aloysius Lilius, reviewed and approved by the commission, and sent by the Pope to all European rulers and churches for their opinion. On the basis of the suggestions received, it was finalised by Christophorus Clavius, a German-born Jesuit mathematician and astronomer. Its implementation was ordered by the Pope on 24 February 1582 with the bull Inter gravissimas. By decree of Pope Gregory XIII, the new calendar came into force on Thursday 4 October 1582, with the following day becoming 15 October, and the days in between being omitted that year. However, the order of the week was not affected, as the 15th fell on a Friday and not on a Monday, as it should have been. However, the introduction of the new calendar was not immediately accepted in most countries, nor without problems, and its spread was a centuries-long process.
| Tétel típus: | Kép | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| További információk: | Képeslap Szabados László gyűjteményéből. A.A., Arm. I-XVIII, 5506, f. 362r. Polistampa, Firenze | ||||||
| Szabad kulcsszavak: | képeslap | ||||||
| Szakterület(ek): | A General Works / általános művek > AZ History of Scholarship The Humanities / tudománytörténet, bölcsészet Q Science / természettudomány > QB Astronomy, Astrophysics / csillagászat, asztrofizika |
||||||
| Feltöltő: | László Szabados | ||||||
| Alkotók: |
|
||||||
| Elhelyezés dátuma: | 08 Jan 2025 14:55 | ||||||
| Utolsó változtatás: | 08 Jan 2025 14:55 | ||||||
| URI: | https://real-i.mtak.hu/id/eprint/17633 |
Szerkesztés (Bejelentkezés szükséges)
 |
Tétel szekesztése |
